Szegfű Katalin honlapja

Festett ige óriási kendőkön - böjti kendők Zittauban PDF Nyomtatás E-mail

Az úgynevezett böjti kendők a középkorban voltak használatban. Főleg azokon a vidékeken terjedtek el, ahol fejlett volt a szövőipar. Böjti időszakban ezzel takarták el az oltárfelépítményt és festményt azért, hogy a hívek minél teljesebben a kendőn megjelenő bibliai motívumokra és a kendő mögül prédikáló papokra figyelhessenek.

Tekintve, hogy a böjti kendők 300-500 éve voltak használatban, a legtöbb a történelem viharaiban elveszett, megsemmisült, egész Európában csak néhány maradt itt-ott mutatóba. Egészen kevés van olyan állapotban, hogy kiállításon tárják az érdeklődők elé, az pedig valósággal párját ritkítja, hogy egyetlen településen több is megtekinthető. A lengyel-cseh-német határon fekvő szászországi Zittauban két böjti kendőt is láthat az arra járó turista.

Az úgynevezett zittaui nagy böjti kendőt 1472-ben adományozta egy helyi üzletember városa főtemploma, a Szent Johannis-templom számára és közel kétszáz esztendőn át használták. A kendő túlélte a reformációt is, annak ellenére, hogy ez a vidék ma is inkább protestáns (evangélikus), és reformátorunk, Luther Márton a böjti kendőket pápai szemfényvesztésnek tartva száműzni akarta a templomokból.
1672-től a Johannis templom egyik zugában feküdt, mindenki úgy gondolta, hogy az 1757-ben pusztító tűzvészben elégett. Azonban 1840-ben egy könyvtáros véletlenül rátalált egy könyvespolc mögött. Ez akkoriban a szász királyi birodalom művelt köreiben szenzáció volt. A korabeli király, Johann kérésére néhány évtizeden át Drezdában volt látható. 1876-ban nem ismert körülmények miatt visszavitték Zittauba. Az újabb megpróbáltatás 1945-ben várt a kendőre. A háború utolsó hónapjaiban a zittaui múzeum dolgozói elvitték egy bombabiztos helyre a közeli Oybin hegyen. Ott azonban szovjet katonák találták meg, szétszaggatták és a szövetrészeket gőzelzáróként használták ideiglenes szaunájukhoz. Ez természetesen komolyan károsította a több évszázados textíliát. A katonák végül ott hagyták az erdőben a kendőt, ahol egy idős ember talált rá és juttatta vissza Zittauba.


Évtizedeken keresztül remény sem volt a restaurálásra, mígnem bő évtizeddel ezelőtt egy svájci alapítvány vezető restaurátora, Dr. Mechthild Flury-Lemberg asszony hírt szerzett a kendőről, megtekintette és vállalta, hogy mint kultúrtörténeti kincset ingyen restaurálja a kendőt. Ugyanezt vállalta a zittaui kis böjti kendővel kapcsolatban is. A gigantikus munka végeztével öt éven át járta Európa országainak kiállítótermeit, míg végül 1999-ben a nagy kendő elhelyezést nyert az 1410 körül épített zittaui Szent Kereszt Templomban kialakított óriási vitrinben. A kendő ugyanis hatalmas méretű, kielncszer hétméteres. A kilencven festett képen az Ó- és Újszövetség főbb eseményeit mutatja be (ne feledjük, amikor készült, még csak nagyon kevesen tudtak olvasni) a teremtéstörténettől az utolsó ítéletig. A hatvanhétszer hatvanhét centiméteres képek alá egyetlen mondatos magyarázó szöveget írtak alnémet nyelven.


Az úgynevezett kis böjti kendő más helyszínen, a Kultúrtörténeti Múzeum külön erre a célra kialakított helyiségében tekinthető meg Zittauban. Ez 1573-ban keletkezett, az egyetlen ismert böjti kendő, amelyet egy lutheránus templom megrendelésére készítettek, Luther ilyen irányú tiltásai ellenére. 99 éven át használták. Mindössze a másikkal összevetve „kicsi”, 15 m2-es. Ez is valóságos textilkincs, egybeszőtték, és temperával festette ismeretlen alkotó. Mintája Lambert Lombard lüttichi mester kompozíciója lehetett, egyben a reneszánsz nagy festőművészeinek együttes hatása ismerhető fel rajta. Hasonlít egy oltárfestményhez. A központi jelenet Krisztus megfeszítése. Mária, János és a kereszt alatt térdeplő Mária Magdaléna siránkozva tekintenek fel a haldoklóra. Egy Krisztust körüllebegő angyal kehellyel fogja fel az oldalsebből folyó szent vért. A fenyegetően sötét eget áttöri Isten tündöklő látomása. A bal alsó sarokban koponya és lábszárcsont szimbolizálja Ádámot, akivel a bűn világra jött. A kereszt mögött jobbra egy fatönkből sarjadó új ág ígér reményt. Az eseményt mintegy 30 szimbólum foglalja keretbe, pl. Veronika kendője, vízhordó edény és mosdótál Poncius Pilátus kézmosásához, lámpás, kereszt, létra, szögek, harapófogó, Júdás feje a hurokban, erszény 30 ezüstpénzzel, lándzsa, izsópág ecetes szivaccsal, töviskorona, köntös, tűzoszlop, vesszők, fegyverek, pokolszimbólumok. A fenti és lenti latin írásos táblákon egy-egy újszövetségi ige olvasható: „Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!“ (János 1,29) és „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.“ (János 3,16) Szegfű Katalin

/Megjelent az Evangélikus Élet című hetilapban/

 

Névnap

Ma 2019. november 17., vasárnap, Hortenzia és Gergő napja van. Holnap Jenő napja lesz.