Szegfű Katalin honlapja

Barangoljunk Békésen – a közterületek elnevezésének nyomában PDF Nyomtatás E-mail

A Békési Újság három éven keresztül saját rovatot szánt annak, hogy bemutassa azokat a jeles történelmi személyiséget, nemzetünk legjelesebb művészeit, államférfijait, akikről városunkban utcát neveztek el. A bemutatott 55 személyiség megismertetésével természetesen még nem teljes a paletta, hiszen ennél lényegesen több utca van egy-egy, a történelemben vagy a művészetekben kimagasló alakról elnevezve.

Ám az az igazság, hogy több olyan elnevezéssel is találkozunk, amely egyértelműen családi név, azonban talán lustaságból, talán oda nem figyelésből már nem lehet azonosítani, hogy például egy nagy történelmi család melyik tagjáról nevezték el az utcát. Például Bajza utca, Báthory utca, Bethlen utca, Bocskai utca, Darányi utca, Hunyadi utca, Károlyi utca, Lenkey utca, Zrínyi utca. A népnyelv egyszerűen csak így jegyezte meg, így használja, az utcanév táblákra is csak ezt írja. Némelyről az sem tudható megcáfolhatatlanul, hogy személyről nevezték-e egyáltalán el, ilyen például a Fülöp utca, Hídvégi utca, Hőzső utca, Jámbor utca, Durkó utca, Tóth utca, Fábián utca, Domokos utca.

Szerencsére vannak nem személyiségekről elnevezett utcák és más közterületek is Békésen. Ezek – főleg ha kellően régiek – sokat elárulnak a térség természeti adottságairól, őseink életformájáról, hazafiságáról, de még humoráról is. Lássunk ezek közül jónéhányat.
Itt van rögtön a legelején a Dübögő. Durkó Antal Békés város néprajzában megemlít egy 1861-es hivatalos okiratot, amely már ezen a néven azonosítja az ott álló vendégfogadót, amely a piac közelsége miatt nagy forgalomnak örvendett. Az elnevezés onnan származhat, hogy a deszkapadlós vendéglőben a táncosok alatt dübögött a padló.

A Tündér utca mai lakói talán nem is tudják, hogy ott, az utolsó házban korábban (úgy száz évvel ezelőtt) bordélyház működött. Lakóit a népnyelv tréfásan tündéreknek nevezte, a zsákutca innen kapta a nevét, noha azt megelőzően Ruca utca volt. Arról meg azt lehet tudni, hogy víz vette körül, egyik oldalról a Fekete-Körös, másik oldalon egy ér haladt el. Sok ruca ide járt fel pihenni. Egyes leírások még arról is beszámolnak, hogy a lakosok hajóval közlekedtek, és az ajtókilincshez akasztották azt.

A Bánát utca feltételezett elnevezése regénybe illő. Úgy tartják, hogy ezen az utcán jött egyszer haza egy veszekedő testvérpár, aztán a Bánhidai hídnál kibékültek, és megbánták, hogy veszekedtek. Érdekesség, hogy korábban egy másik utcát neveztek Bánát utcának, azt, amelyet 1910-ben Zöldfa utcára, majd 1946-ban Szabó Dezső utcára neveztek át. Bánát egyben egy településrészt is jelölt, még ma is mondják, hogy valaki a Bánátban lakik. Ez Bánhida legmélyebb fekvő része.
Bánhida még ősibb elnevezés. Egyes források szerint a 15. században Maróthy János bán telepített itt önálló falut. Az ott épült hídról kapta a nevét. Mások azt találták a kutatások során, hogy a törökök felégették a Fekete-Körös korabeli hídját, de mikor árvíz és a magyar sereg szorongatta a körülzárt törököket, azok megbánták, hogy felégették és nem maradt menekülési útjuk. Ezért Bánhida a neve. A városrészen az 1800 évek elején osztottak házrészeket, az itteni temetőt 1845-től építették ki. Valaha létezett Bánhíd és Bánvíg utca is. A Bánvég utca (a Kettős-Körös melletti szélső utca) e nevet 1916-ban kapta.

A nem békésiek számára olyan furcsán és hosszan hangzó Malomasszonykert a Malomkert és az Asszonykert egybeolvadásával keletkezett, ilyen néven szerepel már egy 1873-as leírásban is. Valószínű, hogy a Meggy, Cseresznye, Dió utcák eme elnevezésüket a Malomasszonykert közelsége miatt kapták 1910-ben.
A Babilon elnevezés eredetileg egy városrészt jelölt. Egyes források szerint onnan ered bibliai elnevezése, hogy itt különböző felekezetű és ajkú lakosok éltek. Az elnevezés a Rózsa temető és a Vásártér közötti utcákat jelölte. A Babilon sor a szélső házsor volt a Vásártér felé. Babilon utcáról (akkor még Babylonnak írták) már 1851-ből van írott adatunk.
A Drága utca története is kalandos. Egy anekdota szerint a napóleoni háborúból hazakerült katonák itt kaptak házhelyet, de drágállották, mert hat forintot kell fizetniük, holott akkoriban egy katona havi zsoldja három forint volt. Az utcát már 1851-ben így hívták, ez az egyik legrégibb változatlan elnevezésű utca Békésen.
Ide kapcsolható a Puskaporos tó elnevezése a katolikus temető, a Körgát és Újváros szélső házai között. Úgy tartják, hogy ide jártak gyakorlatozni a katonák, a Körgát felé lövöldöztek, hogy senkit se veszélyeztessenek. Mikor Görgey Várad alá vonult, ő is járt itt, meg az oroszok is 1849-ben.

A kedélyes hangzású, idegeneknek is feltűnő Libazug utca szintén egy nagyobb terület része. A libazugi városrész a Körösök egyesülése utáni első jelentősebb vízzel körülzárt terület volt. Hogy mennyire vízzel átjárt lehetett, jellemző, hogy másik, ma már alig ismert elnevezése a „Velence” volt. A közeli utcákból ide „csapták ki” a libákat egész napra, a nevét innen kapta. 1903-ban az egész zugot a gazdasági iskola kapta meg és rendezték a területet. A Libazug utca, mely kivezetett az ugyanilyen nevű területhez, 1851-ben már így neveztetett.
Az epreskerti városrészen volt a 18. század végén a város faiskolája, innen osztogatták az eperfacsemetéket, amikor a selyemhernyó-tenyésztést szerették volna népszerűsíteni illetve elterjeszteni. Neve valószínűleg innen ered. Az egykor itt működött temető már régen bezárt. Az 1960-as évektől nagyobb részét kiosztották házhelyeknek és beépült. Az Epresköz utca neve még a régi formát őrzi.
Kérdés, hogy olvasóink közül hányan emlékeznek a Zsibongó tér elnevezésre. Ez a körgáton belüli jelentős kiterjedésű szabad terület volt, ahol egykor ócskáspiacot tartottak.

A Fürdő sétány legújabb utcáink egyike, csak az 1970-es években épült ki. Korábban a Hajnal és a Drága utcai házak kertjei nyúltak ki ide, a másik oldalát a Holt-Körös egyik szakasza szegélyezte, ez részben még ma is megfigyelhető. Neve egyértelmű, ez a kertvárosi rész (sétány) vezet a Fürdőhöz.
A Hajó utca a Fehér-Körös mellett épült ki, a város legnagyobb vízimalma közelében. Árvíz idején csak hajóval lehetett elérni a töltésen épült házakat. A Hajó utca már 1851-ben e nevet viselte.
A Décseri kert elnevezése igen régi. Décs eréről már az 1500-as évek második feléből van írásos emlékünk. Ehhez kapcsolódóan a Décsere-fok, a Décs ere gátja, Décseri-híd, Décsere szakadéka is ismert volt. Sőt egy Décseri hegy elnevezés is fennmaradt, ami valószínűleg a Décs-ér hordalékával feltöltött, hátasabb területet jelölhetett. A Décseri kert eredetileg szőlőskert lehetett egészen a 18. század végén pusztító filoxéra járványig. Azóta vegyes telepítésű a kert. A Décseri-zug a Décs ere és az egyesült Körös kanyarjai által bezárt területet jelöli. Lényegében ez maga a Décseri kert területe.

Kis Pincze elnevezésű korcsmáról már egy 1787-es okiratban olvashatunk. Ez a vendéglátóhely, ha ma már nem is létezik, annyira meghatározó lehetett, valószínűleg borpincéje is lehetett, hogy kevéssel később utcát neveztek el róla, az a mai Kispince utca. E nevet 1910 óta viseli, korábban Kiskorcsma utca volt.
Kis utca jelenleg nincs Békésen, 1851-ben azonban még volt. Ezt később Nagytemplom utcára, 1930-ban Gróf Teleki László utcára, 1951-ben Teleki László utcára módosították. A Nagytemplom természetesen a református templomra vonatkozott, mint a legnagyobb lélekszámú keresztény egyházközség, illetve a tornya magassága miatt érdemelte ki ezt a nevet.
Ezzel párhuzamosan futott a Nagy utca, amely szintén többszöri névmódosításon esett át. Érdekesség, hogy 1910-től ez volt a Gróf Teleki László utca, 1930-ban Horthy Miklósról, végezetül a korabeli képviselő-testület 1946-ban Petőfi Sándorról nevezte el. Ez a város legősibb részének főutcája. Hosszú és a többihez képest széles utca, ez indokolja eredeti Nagy utca nevét.
Újabb csavar a békésiek gondolkodásában: a Petőfi utcára merőleges a Szendrey Júlia utca, amely egyébként régebben kapta e nevet (1916-ban), mint a forradalmi lelkületű költőről elnevezett.
Még egy érdekesség, a Csokonai utca szomszédságában áll a Lilla utca. Az irodalmi párhuzamot ezúttal sem kell magyarázni.

Kevesen hallhattunk korábban Marsall-sétányról Békésen, melyet a dokumentumok szerint 1933-34-ben a Körös-parton ínségmunkával építették ki és az akkori helybéli főszolgabíróról kapta a nevét.
Romantikus a Csók-híd elnevezés is, amely az utóbbi időben, a híd másának elkészíttetése miatt újra a köztudatba került. Eredetileg nem ott állott, ahol a mostani, hanem feljebb, az oda vezető keskeny zug a Csók-zug nevet viseli a mai napig.
A Tűzkút utca megfejtése nem túl nehéz. Durkó Antal néprajzi tanulmánya szerint az utcában a város által fenntartott tűzkút (közönséges kút) volt, mellette egy kis épületben tartották a lajtot. Egyébként a település több pontján állott ilyen kút, hogy a tüzekhez minél hamarabb odaérjenek. A Tűzkút utca elnevezés egy másfél évszázaddal ezelőtti iratban már olvasható.
A Kereszt utca onnan kapta a nevét, hogy a katolikusok lakta utca végén egy kereszt állott.

A Hatház városrész ma is használt elnevezése az ismert történet szerint onnan ered, hogy amikor 1738-ban pestis dühöngött a városban, ezen a részen összesen hat ház lakói maradtak életben. 1871-ből van feljegyzés egy Hatházi utcáról, ezt 1916-ban Mezey utcának nevezték el. Ismert volt - még egy 1796-os leírásból - a Hatházi csapszék elnevezésű kocsma is.
A Vashalom valaha a város kertje volt. Közepén egy nagy halom állt. Amikor széthordták, sok vasat találtak benne. A városrész első utcája a Vashalom utca nevet kapta (1930), korábban egy sor ház állott itt.
Az Ótemető utca bal oldalán (a 22. számmal szemben) volt egy régi temető, a 20. század fordulóján még régi fejfák jelezték, de már akkor sem működött a temető.
A Jámbor utca elnevezésének eredete vitatott. Egyes források szerint a kanyargós, lassú vízfolyású Jámbor-ér elnevezését őrzi: az ér négyszög alakú területet zárt körül, ez volt a Jámbor kert. Más történetkutató szerint egy Jámbor nevű csizmadia lakott az utcában és ennek emlékét őrzi az elnevezés.
A Jégvermi utca végén állt a község nagy jégverme.

Számos utca utal annak a közterületnek valamilyen fizikai jellemzőjére, vagyis a nép szinte önmagáért beszél. Ilyen volt például a Széles utca (eredetileg Szíles utca), amelyet a járási tanács 1951-ben nevezett át Lengyel Lajos utcára. Eredetileg is szélesebb volt a környékbelieknél. Ezen járt ki a csorda és a csürhe a legelőre.
Nem szorul magyarázatra a Kurta utca elnevezés, bár megjegyezhető, hogy az elmúlt másfél évszázadban két másik utcát is hívtak így, de csak rövidke ideig.
A Lapos utca mélyen fekvő, lapos területen van a Körös mellett, eredetileg Lápos utcának mondták.
Az Árok utcán a mai napig mély árkok vannak, valószínűleg egykor egy folyómeder lehetett.
Van Egyenes utca is, amely a mellette lévőkhöz képest tényleg egyenes utca.
Nem úgy, mint a Görbe, amely e nevet 1851 óta viseli mindkét végén erős töréssel.
A Kígyó utca vonala egy kígyóéra emlékeztet.
A Gyűrű utca is nevében hordja alakját. Az Egyenes utcából indul ki és néhány ház után oda tér vissza.
A vizekkel, erekkel szabdalt békési múltat nevében viselő Sáros utcából 1910-ben lett Bethlen utca.

Vannak kevésbé földhöz ragadt, mondhatni költőibb elnevezések is.
A Szép utca elnevezése romantikus. Úgy tartják, hogy az utca végén lévő házban (Kovács Ilkáéknál) sok szép lány lakott, a Bérház meg a Schultz kocsma pincérnői ott kvártélyoztak. Az utca nevét eredetileg (1910) „bíkísiesen” Szíp utcának mondták és írták. 1946-ban Bólyai Jánosról nevezték el.
A Szomorú utca a temetőhöz vezető utca neve volt, meg állt ott a kocsma mellett egy nagy szomorúfűz is. Az utca nevét egyébként 1910-ben Szarvasi utcára módosították.
A Vica árok, Vicza-fok, Vicza utca elnevezése egy tőről fakad. Eredetileg egy ér volt, amely a Fehér-Körösbe futott, és benne sok hal „vickándozott” a néphagyomány szerint.
Ide köthető a Csíkos-ér elnevezés, amely egy 1844-ben szabályozott vízfolyás, a Bikaakol-érrel együtt ömlött a Fehér-Körösbe, valószínűleg ott, ahol ma a Csíkos utca van. A benne élő sok csíkhalról kapta a nevét.
Az Erzsébet-liget a meggyilkolt Erzsébet (Sissy) királyné emlékére az országos akcióhoz csatlakozva kapta e nevet még 1899-ben.

Végezetül még néhány csemege: egy 1871-es városi térkép több Térj meg zugot jelöl, valamennyi zsákutca. Az egyikből a századfordulón lett Oláh zug, majd Oláh Mihály utca.
Az Úri utca is régen más néven ismert, ez a mai Irányi Dániel utca (1903 óta). Úgy mondják, hogy az utca kikövezett részében jobbára urak laktak.
A Tót utca onnan kapta a nevét, hogy katolikus szlovákok telepedtek le egykor ezen a részen, „ződhasú tótok”-nak is mondták őket, mert zöldes színű kötött mellényükről könnyen fel lehetett őket ismerni. Már régen elmagyarosodottak.
Gróf Wenckheim László utcáról sem hallunk már. Egykor azért kapta ezt a nevet, mert amikor sok ház leégett az utcában, a gróf adott segítséget az újjáépítéshez. 1946-ban Kecskeméti Ferencről lett elnevezve, valószínűleg a gróf titulus miatt kellett változtatni.
A mai Ady utca e nevet szintén 1946 óta viseli, korábban Popovics Szilveszterről volt elnevezve, még korábban, az ott élők vallási hovatartozására való tekintettel Zsidó utcának mondták, zsinagógájuk is itt áll.
A Korona utcában állt a Kaszinó, ahová a város szűkebb vezető rétege járt. Maga a Korona épület a jómódú parasztság gyülekezőhelye volt.

Nem volna teljes a felsorolás, ha nem említenénk meg azt, hogy a két nagy magyar államférfiról milyen korán neveztek el hazafi őseink utcát.
Kossuth Lajosról halála évében, 1894-ben, az országban az elsők között neveztek el utcát, amely ezt természetesen azóta is viseli. Kossuth városunk díszpolgára egyben. Még 1889-ben Szegedi Károly református lelkész indítványára egyhangúlag ítélték oda, ezzel tiltakozva az ellen, hogy a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát.
Békés főtere 1861-ben, egy évvel halála után vette fel Széchenyi István nevét. Minden bizonnyal a korabeli teljes birodalomban a mi településünk adta először főterének „a legnagyobb magyar” nevét.
Ezek a névadások számomra azt jelzik, hogy az itt élők mindenkor figyelték a politikai, közéleti eseményeket, és gondolkodásukkal sosem maradtak el a többi település lakója mögött. Öntudatosan, nemzetükre és településükre büszkén éltek. Békést „a város” néven illették, akkor is, amikor nagyközség jogállású volt. Különösen a tanyákon élők szavajárása volt, hogy „bemegyünk a piacra a városba”.

Dr. vitéz Durkó Antal Békés város néprajza című munkája adatai alapján összeállította: Szegfű Katalin

 

Névnap

Ma 2019. november 17., vasárnap, Hortenzia és Gergő napja van. Holnap Jenő napja lesz.