Szegfű Katalin honlapja

Az évszázad földrengése volt PDF Nyomtatás E-mail

1978. június 22-én, csütörtökön hajnalban megmozdult a föld Békés megyében. A földrengés központja Békés, ezen belül is nagy valószínűséggel az Élővíz-csatorna volt.

Korabeli beszámolók szerint hat hullámban lehetett észlelni a földrengést ama csütörtökön hajnali fél négytől (egészen pontosan 3 óra 33 perctől) négy óráig. A földlökéseket morajlás kísérte, a legtöbben ettől ijedtek meg igazán. A Richter-skála szerint 4,5 erősségű volt a földrengés. Az álmukból felriadó békésiek házaikból az utcákra menekültek. Személyi sérülés nem történet, de a lakóházaknak mintegy fele valamilyen fokú károsodást szenvedett.

Utórezgések

Az utórezgéseket még a reggeli órákban is lehetett érezni, ezek erőssége 2,7 és 3,7 közötti volt. Szakértők elmondták, hogy hazánkban meglehetősen ritkán fordul elő ilyen rövid időn belül több, közel azonos erősségű földmozgás. Ezen a vidéken ez a 4,5-ös volt az eddigi legnagyobb földrengés. Utórengés volt másnap, június 23-án pénteken 13 óra 32 perckor, amikor ismét megmozdultak a csillárok a mennyezeten, megcsörrentek az ablakok, nyikorgott a padló. A műszerek ekkor 3-as erősséget mutattak, melynek energiatartalma százszorta volt kisebb, mint a főrengés. Június utolsó napján 8 óra 36 perckor ismét földmozgást észleltek. Erőssége 3,8-as volt, centruma Békés városa. Érezték Gyulán, Békéscsabán és Tótkomlóson is. Békésen az előző rengésben megrongálódott kémények dőltek le, valamint tovább mélyültek a vályogból épült és vert falú házak falainak repedései.
A műszerek még napokon, heteken keresztül jelezték a megélénkült földkéregmozgást ezen a területen. Még október 30-án is arról adott hírt a Magyar Nemzet, hogy az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet budapesti obszervatóriuma 13 óra 18 perckor 3-as erősségű rezgést érzékelt. Ekkor már károkról nem érkezett jelentés.

Hol volt a június 22-ei rengés centruma?
Szemtanúk elmondása szerint a városon átvezető Élővíz-csatorna „behorpadt”, majd felhabzott, hullámzott. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a mederben (több kilométer mélyen) volt a rengés epicentruma.

A károkról

A földrengés következtében szerencsére emberi életben nem esett kár. Annál nagyobb volt azonban az épületekben keletkezett kár. Sokan már csütörtök reggel felkeresték a biztosítót, hogy bejelentsék kárukat. Szintén megkezdődött a lehullott vakolatok, leomlott kémények, bedőlt tűzfalak törmelékének eltakarítása.
Károk keletkeztek a szolgáltatásokban. Az áram-, gáz-, és vízellátás üzemzavarait az első teendők között igyekeztek orvosolni a szakemberek. A villanyvezeték megrongálódott és három transzformátorban keletkezett kár, de a déli órákra az energia- és ivóvíz-szolgáltatást mindenhol sikerült helyreállítani.
Békés 7000 lakóházából egy sem dőlt össze, de első körben több mint 100 lakást életveszélyesnek nyilvánítottak, onnan a lakókat kiköltöztették. A városi tanács tíz családot iskolai tantermekben helyezett el, mások családtagoknál találtak ideiglenesen otthont, és voltak, akik sátrakban húzódtak meg. Utóbbi olyanoknak is lakóhelyül szolgált heteken keresztül, akik az utórengésektől félve nem mertek bemenni éjszakánként házaikba. A hetekkel későbbi összesítéskor már közel háromszázra tették a lebontandó épületek számát, az utolsó ismert adat már megközelítette a négyszázat.
A végső összesítés a következő: 2000 családi ház kéménye dőlt le, 575 házban repedtek meg a falak, 152 esetben állapítottak meg födémrongálódást és 82 tűzfal sérült meg. Megsérült 245 állami lakás is, 41-ből a lakókat kiköltöztették.

Hol volt a legnagyobb a kár?
Kétségtelen, hogy a legjelentősebb károk Békésen, az akkor 16 ezer lakosú városunkban keletkeztek. A legnagyobb kárt a város három középülete szenvedte el: a 3. számú általános iskola (a későbbi Zeneiskola épülete), a városi művelődési otthon (a Bérház) és a szociális otthon (a mai idősek otthona helyén állott). Az már igen korán látni lehetett, hogy a művelődési ház és a szociális otthon sérülése megakadályozza a további közösségi felhasználást. A művelődési központ épületét napokon belül lezárták. A legszükségesebb iratokat, valamint a dolgozókat átköltöztették. A földszinti eszpresszó, vas-műszaki, játék- és könyvesbolt is átmenetileg máshol keresett helyet magának. Komolyan károsodott a református templom is, melynek felújítása a gyülekezet igen komoly összefogásával volt csak lehetséges. Megsérült a baptista imaház is, később le is kellett bontani, a helyén épült modern épület 1983-ban készült el.

Károk máshol
A földrengés Békésen kívül Békéscsabán is érezhető volt, például ekkor károsodott meg komolyan a belvárosi Evangélikus Nagytemplom, melynek helyreállítására, annak óriási méretei miatt éveket kellett várni. A megyeszékhelyen kívül Bélmegyeren és Muronyban, Gyulán, Dobozon, de még Mezőkovácsházán is érezni lehetett a lökéseket. Összesen 16 települést ért kisebb-nagyobb kár. Békést követően a legtöbb kárbejentést Dobozon regisztráltak. Beszámolók szerint még Nagyváradon is érezni lehetett.

Kártérítés, helyreállítás

Az Állami Biztosító alig győzte a munkát. A károk felméréséhez az ország szinte összes területéről érkeztek szakértőik. A biztosítással rendelkezők a sajtójelentések szerint heteken belül megkapták jogos követelésüket a helyreállításhoz, újjáépítési munkákhoz. A biztosítással nem rendelkezőknek kamatmentes kölcsönöket adtak a lakóépületek helyreállításához, néhány esetben újjáépítéséhez. A végleges adatok szerint az Állami Biztosítóhoz Békésről 2700 kárbejelentés futott be (Békéscsabáról mintegy 370-an, Gyuláról 240-an jelentettek károkat).
A kormány is foglalkozott a földrengéssel. A károk helyreállításának pénzügyi fedezetét az Állami Biztosítóra bízta, míg a biztosítással nem rendelkezőknek az OTP nyújtott kamatmentes kölcsönt.
A városi tanács a TÜZÉP-telepen lévő építőanyag készletet első lépései között zárolta, hogy azt kizárólag az újjáépítésekhez használhassák fel.

Mi okozta a földrengést?
A földkéreg folytonos mozgásának kísérő jelensége a földrengés. Általában rövid ideig tart, ugyanakkor a hullámok sokszor olyan sűrűn követik egymást, hogy az észlelőben a földrengés folytonosságának érzetét kelti. A földrengést gyakran hangjelenségek, ritkábban és főleg hegyvidéken fényjelenségek kísérik. A földalatti morajlások oka a kéregtörés: az elmozduló kéregfelületet súrlódnak.
Földünkön évente 8-10 ezer rezgést jegyeznek fel a műszerek, ezek felét emberi nem képes érzékelni.
Az 1978-as békési rezgés 4,5-ös erősségű volt a Richter-skálán. Ez a gyenge mozgások közé tartozik, általában emberéletet nem követel, az épületekben azonban károk keletkeznek.

Nemzetközi háttér

Éppen a békési földrengést megelőző napon történt még komolyabb katasztrófa a görögországi Szalonikinél. Félszáz halálos áldozatot követelt és az utórengések is elérték a 4-es erősséget a Richter-skálán. Enyhébb földlökéseket észleltek másnap Portugáliában is. Ezek a rengések, Lisszabontól 30 kilométerre nem okoztak károkat. Nem bizonyítható, hogy ezeknek a rezgéseknek közük volna a békésihez, inkább véletlen egybeesésről lehet szó.

Szabadságvesztés rémhírkeltésért

Június 29-én Békéscsabán a városi bíróság gyorsított eljárással tárgyalta Wágner Ádám, 36 éves békési lakos ügyét. A vádlott június 23-áról 24-re virradóan, azaz két nappal a csütörtök hajnali rengést követően a Táncsics utca több házába is becsengetett azzal, hogy hajnali négy órakor újabb földmozgás várható, mindenki kapcsolja ki az elektromosságot és meneküljön az utcára. A riasztás hatására a zaklatott lelki állapotú békésiek közül mintegy 100-150 gyerek és felnőtt kiszaladt az utcára. Egyesek pánikba estek. Feltehető, hogy azért hallgattak Wágnerre, mert ő arra hivatkozott, hogy önkéntes tűzoltóként az újabb rengésről szóló előrejelzést hivatalos személytől kapta. A vádlott ittas volt cselekedete elkövetésekor. A bíróság figyelembe tette büntetett előéletét, beismerő vallomását és családi helyzetét, majd egy év szabadságvesztésre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. (Forrás: Békés Megyei Népújság 1978. június 30-i lapszáma)

A középületek felújítása

A Petőfi utcai iskolaépület komoly mértékben károsodott. Előbb csak fagerendákkal erősítették meg a szerkezetét (képünkön), később azonban szükségessé vált a tetőszerkezet visszabontása is. Azonban a szükséges faanyag nem állt rendelkezésre, csak igen nagy nehézségek árán, évekkel később sikerült ukrán területről beszerezni. Általános iskola célokra később már nem használhatták, ekkor határozták el, hogy zeneiskola lesz belőle. Mint zeneiskola 1984-ben nyitották meg. Egy évvel később, mint a Bérház, melyben statikai okok miatt többé már nem rendeztek nagyobb bálokat, és amelynek felújítása 1983 májusában készült el. A harmadik súlyosan sérült középület az idősek otthona volt. Ennek mosodája életveszélyessé vált, később le is bontották. A földrengés nyomán határozták el egy nagyobb befogadóképességű, 200 férőhelyes szociális otthon megépítését, amely évekkel később kezdődött el.

Földrengések Békésen

Békés területén az elmúlt évszázadokban több ízben is éreztek földlökéseket, de ezek leginkább másutt, a várostól messze pattantak ki. Földrengésről maradt fenn emlék 1824-ből (pontosabb dátuma és erőssége nem ismert), 1852. február 15-ről, ez 4,5-ös erősségű volt, és csupán néhány ház és a templom falának kismérvű repedését eredményezte, valamint 1866. március 16-án (károkról nincsen hír). Személyes beszámolóból úgy tudni, hogy 1935-ben vagy 1936-ban is volt érezhető rengés, amit úgy meséltek el az akkor már élők, hogy a „függő petróleumlámpa kilengett”. Az ezt követő érezhető rezgés lehetett az 1978-as.

A földrengések előjelei

A kelet-ázsiai államokban, főként Japánban és Kamcsatkában (ahol gyakoriak a földrengések) már évszázadok ismert, hogy földrengés előtt:
- a kutak vize gyakran felkeveredik, a vízszint megváltozik, a víz iszapossá válik
- nem egyszer különös fényjelenségek láthatók a levegőben, az óceán fölött, a talajon, a hegyoldalakon, sőt még bányákban is órákkal, néha napokkal a földrengést megelőzően
- az állatok rendkívül nyugtalanul viselkednek. Például kutyák, lovak, disznók, szarvasmarhák megvadulnak; patkányok és egerek százszámra bújnak elő és elhagyják otthonukat; a halak, főként a harcsafélék kiugranak a vízből; a madarak riadtan röpködnek; a csirkék nem hajlandók bemenni óljaikba; a hangyák elhagyják bolyaikat és magukkal viszik bábjaikat is; a méhek megzavarodnak; a földi giliszták előbújnak a talajból és tízezerszám lepik el a kerteket.
Az állatok rendellenes viselkedését ma már komoly tudományos intézmények vizsgálják, efféle jelenségekről több ezer év óta vannak feljegyzések Indiából, Egyiptomból, Kínából és Japánból.

Készült a Békés Megyei Népújság, a Magyar Nemzet, a Népszabadság korabeli cikkeinek, valamint szemtanúk elbeszéléseinek felhasználásával. Köszönetet mondunk a cikk megszületésében nyújtott segítségéért a városi Könyvtár dolgozójának, Gyumbier Ferencnének, valamint a fényképekért és beszámolókért Ferenczi Sándor helytörténet-kutatónak.

 

Névnap

Ma 2019. augusztus 25., vasárnap, Lajos és Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz.